Vasilescu-gyűjtemény, állandó és időszaki tárlatok

(9025 Győr, Kossuth Lajos utca 5.)

Nyitvatartás: Szerda-vasárnap 10-18 óra között

Telefon: 06-20/425-2660

A szabadságharc idején, amelyben számos zsidó honvéd is harcolt, Győrött és Győrszigeten mintegy 300 zsidó család élt. 1866-ban úgy döntöttek, hogy zsinagógát és iskolát építenek maguknak. A kiírt nyilvános nemzetközi pályázatot Benkó Károly pesti építész nyerte el a 33 résztvevő közül, és két évvel később megkezdődött az ország második legnagyobb neológ zsinagógájának az építése, amelyet 1870. szeptember 15-én avattak fel a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt.

A győri zsinagóga alaprajza nyújtott téglalapba írt szabályos nyolcszög alakú központi tér, a sarkoknál ugyancsak nyolcszög alakban végződő tornyokkal. A homlokzatokat az emelt, gömbsisakú saroktornyok, a bejárati homlokzatot pedig nagy körablak és ívelt záródású kettős ikerablakok díszítik.

A belső tér tengelyében, a mizrah-emelvényen áll a lapos kupolával koronázott, három-három oszlopos Frigyszekrény, felette héber felirat: -"Íme a Szövetség ládája, az egész Föld Uráé." (Józsua 3:11).

A mögötte kialakított tórafülke feletti rész kivételével az egész belső térben kétszintes karzat fut körbe. A galériák sík mennyezete és a kazettás mellvéd festett.

A zsinagóga főbejárata a nyugati homlokzatról nyílik, a faltömegek hármas tagolása a bejárati tengelyt emeli ki.
A kapu felett a 95. zsoltár 6. versének módosított szövege olvasható héberül: -"Jöjjetek, hajoljunk le, boruljunk le, essünk térdre az Úr előtt, a mi Alkotónk előtt." A feliratban a kiemeléssel jelzett betűk az 1870-es évet jelölik.

A késő historizmus és szecesszió szellemében épített templom hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak az építéséhez, a nagyvárosi környezetbe illeszkedő, nagy befogadóképességű zsinagógák méltó előképe lett.
2006-ban újította fel a helyi önkormányzat.